Egyre alacsonyabb az iráni háború támogatottsága az Egyesült Államokban

A Reuters és az Ipsos július végén végzett közvélemény-kutatása alapján az amerikai lakosság mindössze 33 százaléka támogatja az Irán elleni katonai beavatkozást. A februárban kirobbant konfliktus óta ez a legalacsonyabb mért érték, miközben a támogatottság már öt egymást követő hónapban maradt 40 százalék alatt. A történelmi adatok szerint a 2001-es afganisztáni háború kezdetén a lakosság csaknem 90 százaléka, a 2003-as iraki invázió indulásakor pedig mintegy 70 százaléka pártolta a katonai fellépést.

Eltérő üzenetek és emelkedő üzemanyagárak

A válaszadók 69 százaléka vélekedett úgy, hogy Donald Trump elnök nem tisztázta egyértelműen a katonai szerepvállalás stratégiai céljait. Ezt az álláspontot a republikánus szavazók csaknem 40 százaléka is osztja. A Fehér Ház kommunikációjában az iráni nukleáris fegyverkezés megakadályozása, a ballisztikus rakétaképességek megsemmisítése, valamint a teheráni rezsim megbuktatása egyaránt megjelent célkitűzésként.

A külpolitikai feszültség mellett a konfliktus gazdasági hatásai is érezhetők az Egyesült Államokban. Az üzemanyagok országos átlagára a háború kitörése előtti, gallononkénti körülbelül 3 dollárról 4 dollár fölé emelkedett. A beavatkozás kezdete óta 18 amerikai katona veszítette életét, míg Iránban és Libanonban a jelentések szerint több ezer halálos áldozatot követeltek a harcok.

Politikai kockázatok a félidős választások előtt

A felmérés eredményei rámutatnak, hogy a háború alakulása komoly kihívást jelenthet a Republikánus Párt számára a novemberben esedékes félidős kongresszusi választások előtt. A Kongresszusban jelenleg szűk többséggel rendelkező republikánusok korábban a gazdasági eredményekre építették stratégiai üzeneteiket.

A független szavazók körében a demokraták jelöltjeit 36 százalék támogatná, míg a republikánus jelölteket 20 százalék választaná a kongresszusi voksoláson. Mivel az elhúzódó katonai jelenlét, az emelkedő energiaárak és az emberveszteségek alakulása egyre inkább a belpolitikai vita középpontjába kerül, a bizonytalan szavazók megnyerése kulcskérdéssé vált a kormányzat számára.