Feszültség az iráni–iraki határon: megelőző csapásokkal szzorítja vissza Teherán a kurd ellenzéket

Július 17-én rakéta- és dróntámadás érte a Komala nevű iráni kurd ellenzéki szervezet egyik táborát az iraki Kurdisztánban található Szulejmánijja tartományban. A szervezet és regionális források beszámolói szerint a csapásban kilenc ember meghalt, három pedig súlyosan megsérült. Bár a támadás iráni felelősségét független vizsgálat nem igazolta, az alkalmazott fegyverek és a korábbi akciók mintázata az Iráni Forradalmi Gárdára utal.

Az iraki Kurdisztán területén több eltérő iráni kurd csoport működik, köztük az Iráni Kurdisztáni Demokrata Párt, a Komala irányzatai, a Kurdisztáni Szabadság Párt és a PJAK. Együttes fegyveres erejüket 5000–8000 főre becsülik, felszerelésük döntően könnyűfegyverzetből áll.

Elmaradt szárazföldi művelet

A márciusi egyeztetések során reális katonai lehetőségként merült fel egy határon átnyúló művelet. Hírügynökségi információk szerint az iráni kurd szervezetek amerikai tisztségviselőkkel tárgyaltak egy olyan akcióról, amely iráni biztonsági erőket kötött volna le a nyugati határon. Egyes értesülések szerint Izrael csapásokkal támogatta volna a tervet, ám ezt az izraeli kormány nem erősítette meg.

A művelet végül elmaradt, mivel a kurd fegyveresek amerikai katonai és hírszerzési támogatás nélkül nem tudtak volna tartósan területet ellenőrizni Iránban. Emellett az iraki kurd vezetés tartott az iráni megtorló csapásoktól, Törökország ellenezte egy újabb fegyveres kurd központ kialakulását, Bagdad pedig csapatokat vezényelt a határ lezárására.

Biztonsági egyezmény és diplomáciai nyomás

Irán és Irak 2023-ban biztonsági megállapodást kötött, amely az iráni kurd csoportok lefegyverzését és a határtól távolabbra történő áttelepítését írta elő. Bár egyes támaszpontokat bezártak és a fegyveresek mozgását korlátozták, a fegyvereket nem szolgáltatták be teljes mértékben.

Bagdad nehéz helyzetben van: meg kell akadályoznia, hogy Irak területéről támadások induljanak Irán ellen, miközben igyekszik elkerülni Teherán közvetlen katonai beavatkozását. Az iraki Kurdisztán regionális kormánya szintén óvatos, mivel egy nyílt konfliktus a saját infrastruktúráját és nemzetközi kapcsolatait veszélyeztetné.