Kína és Törökország gazdasági szerepvállalása Közép-Ázsiában: együttműködés és erőviszonyok

A közép-ázsiai régió államai – köztük Kazahsztán és Üzbegisztán – többirányú gazdasági integrációra törekednek. Serdar Yurtçiçek török kutató a kínai Guancha elemzőportálon megjelent tanulmányában rámutatott: Peking és Ankara jelenléte eltérő erőforrásokra épül, így azok kiegészíthetik egymást a térségben.

Eltérő gazdasági súlyok és kereskedelmi mutatók

Kína gazdasági jelenléte nagyságrendekkel meghaladja Törökországét a régióban. Peking és az öt közép-ázsiai állam kétoldalú áruforgalma tavaly 12 százalékos növekedéssel elerte a 106,3 milliárd dolláros rekordot, amiből a kínai export 71,2 milliárd dollárt tett ki. Kína közvetlen tőkebefektetési állománya a térségben megközelítette a 36 milliárd dollárt, és több mint 11 ezer kínai érdekeltségű vállalat működik a régióban.

Ezzel szemben Törökország kisebb tőkeerővel, de kiterjedt vállalati hálózattal van jelen. Kazahsztánnal folytatott kereskedelme a tavalyi év első tizenegy hónapjában 8,95 milliárd dollárt ért el, míg az Üzbegisztánnal mért éves forgalom 3 milliárd dollár körül alakult. Kazahsztánban több mint háromezer török tulajdonú vállalat működik. Törökország és Kína kétoldalú kapcsolatában ugyanakkor jelentős az eltolódás: az 52,9 milliárd dolláros teljes áruforgalomból a török kereskedelmi hiány meghaladta a 46 milliárd dollárt.

A Középső Folyosó logisztikai kihívásai

A Kínát Kazahsztánon, a Kaszpi-tengeren, Azerbajdzsánon és Georgián keresztül Törökországgal és Európával összekötő Középső Folyosó forgalma 2022 és 2024 között 1,5 millió tonna alatti értékről 3,3 millió tonna fölé nőtt. A Világbank becslése szerint megfelelő infrastruktúra-fejlesztésekkel a kapacitás 2030-ra elérheti a 11 millió tonnát. A jelenlegi átfolyás azonban mindössze az Oroszországon áthaladó északi útvonal kapacitásának 5 százalékát teszi ki. A legfőbb szűk keresztmetszetet a Kaszpi-tengeri hajókapacitás, a kikötői infrastruktúra és a vasúti hálózat állapota jelenti.

Stratégiai korlátok és lehetséges feszültségek

Bár Ankara célja, hogy Kína nélkülözhetetlen nyugati összekötőjévé váljon, a jelentős gazdasági aszimmetria miatt fennáll a veszélye, hogy Törökország csupán tranzitkapuvá válik egy kínai irányítású rendszerben. Az együttműködés hosszabb távú korlátai közé tartozik az ujgur kisebbség kérdése, a török kulturális befolyás politikai hatásai, valamint a logisztikai szabványok feletti ellenőrzés megszerzéséért folyó küzdelem.