Németország Kína európai technológiai függőségeit térképezi fel

Új stratégiai megközelítés a kétoldalú kapcsolatokban

A német kormány szakértői kereskedelmi adatokat, vállalati beszállítói láncokat és technológiák eredetét elemzik annak érdekében, hogy azonosítsák azokat a kínai iparágakat, amelyek jelentős mértékben támaszkodnak a német vagy európai szaktudásra. A Bloomberg értesülései szerint a kezdeményezés célja a lehetséges nyomásgyakorlási pontok azonosítása. Bár konkrét exporttilalmi határozatok még nem születtek, az intézkedés a passzív gazdasági ellenállóképesség növelésétől az aktívabb elrettentés felé mutató stratégiai fordulatot jelez.

A megközelítés átalakítását a kétoldalú gazdasági kapcsolatok szerkezeti eltolódása indokolja. Kína tavaly ismét Németország legnagyobb kereskedelmi partnere volt, a teljes áruforgalom elérte a 252,4 milliárd eurót. Ebben a kereskedelmi kapcsolatban a német hiány megközelítette a 90 milliárd eurót, miközben a német exportőrök egyre szigorúbb kínai versennyel szembesülnek. A függőségek csökkentését célzó politikai törekvések ellenére a német vállalatok tavaly több mint 7 milliárd euró értékben hajtottak végre befektetéseket Kínában, ami jelzi a gazdasági beágyazottság elmélyülését.

Kína nyomásgyakorlási eszközei és a közelmúltbeli intézkedések

Peking az elmúlt években többször alkalmazott exportengedélyeket és kiviteli korlátozásokat a stratégiai nyersanyagok hozzáférésének szabályozására. Az intézkedések elsősorban a ritkaföldfémeket, a grafitot és a galliumot érintették. A Goldman Sachs elemzése szerint Kína ellenőrzi a globális ritkaföldfém-bányászat 69 százalékát, a feldolgozási kapacitások 92 százalékát, valamint az állandó mágnesek gyártásának 98 százalékát. Ezek az anyagok nélkülözhetetlenek az autóipar, a hadiipar, a robotika és a félvezetőgyártás számára, így az engedélyeztetések késleltetése globális termelési fennakadásokat és érdemi drágulást idézhet elő.

A geopolitikai feszültségek közvetlen hatásaként Peking július 24-én 14 európai vállalatot – köztük a német Rheinmetall hadiipari konszert – helyezett exportellenőrzési listára. A döntés válaszul szolgált arra,hogy az Európai Unió a 21. szankciós csomagjában kínai és hongkongi cégeket is korlátozásokkal sújtott az Oroszországgal szembeni intézkedések keretében. A listázott európai vállalatok nem vásárolhatnak Kínából ellenőrzött, kettős felhasználású termékeket, és külföldi közvetítőkön keresztül sem juthatnak hozzá a kínai eredetű érintett árukhoz. Ez az intézkedés megerősítette Berlinben azt a felismerést, hogy a gazdasági függőségeket Peking közvetlen nyomásgyakorlásra használja fel.

Stratégiai technológiai pozíciók a félvezetőiparban

Németország legjelentősebb technológiai előnyei a félvezetőgyártás specifikus szegmenseiben találhatók. A Trumpf vállalat által fejlesztett nagy teljesítményű lézerrendszerek teszik lehetővé az extrém ultraibolya (EUV) fény előállítását a holland ASML chipgyártó berendezéseiben, ahol másodpercenként 50 ezer óncseppet alakítanak plazmává. A Carl Zeiss rendkívüli precizitású optikai rendszerei és tükrei felelősek ezen fény szilíciumlapkára történő irányításáért. E két német vállalat technológiája az ASML rendszereinek kulcsfontosságú eleme, így az európai félvezetőipari beszállítói lánc legnehezebben helyettesíthető részeit alkotják.

A német ipar további területeken is kritikus komponenseket biztosít. A Siltronic a nagy chipgyártók számára szállít akár 300 milliméteres, nagy tisztaságú szilíciumlapkákat. Az Aixtron az összetett félvezetők gyártásához szükséges rétegleválasztó berendezéseket állítja elő, míg a SUSS fotómaszkok feldolgozására, litográfiára és lapkaillesztésre szolgáló precíziós rendszereket gyárt. Noha ezek a vállalatok önmagukban nem képesek megállítani a teljes kínai technológiai fejlődést, az érintett gyártási szakaszokban érdemi késedelmet, többletköltségeket vagy minőségi visszalépést okozhatnak.

A gazdasági elrettentés határai

A felmérés létezésére Bloomberg anonim kormányzati forrásokra hivatkozó beszámolója világított rá, ami azt jelzi, hogy a folyamat jelenleg háttérelemzésnek tekinthető, nem pedig hivatalosan meghirdetett kereskedelmi háborús tervnek. A kínai Guancha hírportál ironikus értékelése szerint Németország megkésve vizsgálja Európa megmaradt technológiai előnyeit, feltételezve, hogy Kína iparpolitikája idővel ezeket a függőségeket is felváltja hazai alternatívákkal.

Németország mozgástere összetett. Bár a technológiai szűk keresztmetszetek feletti ellenőrzés tárgyalási alapot teremthet, egyben kijelöli a kínai fejlesztési programok kiemelt célpontjait is. Egy esetleges eszkaláció esetén Kína a ritkaföldfémek szállításának leállításával, a piaci hozzáférés szigorításával vagy az engedélyeztetések lassításával válaszolhat. Ezen felül a német autó-, gép- és vegyipar mélyen integrálódott a kínai piacba. Berlin célja így nem az azonnali konfrontáció, hanem egy olyan kölcsönös függőségi viszony feltérképezése, amely visszatartó erőként szolgálhat a jövőbeli kereskedelmi konfliktusokban.