Súlyos aszály sújtja Angliát: az elavult hálózat és a klímaváltozás összehangolt lépéseket sürget

A Brit Környezetvédelmi Ügynökség (Environment Agency) az ország területének több mint felére hivatalosan is aszályhelyzetet hirdetett ki. Az intézkedés kiterjed Kelet-Angliára, Hertfordshire-re, Londonra, a Temze-völgyre, Hampshire-re, a Wight-szigetre, Devon és Cornwall térségére, a West Midlandsre, valamint a Wessex régióra. Ezzel párhuzamosan Észak-Walesben és a Felső-Severn vízgyűjtő területén is szárazság uralkodik, míg Skócia keleti részein a legmagasabb fokozatú vízszűkösséget figyelik meg. A brit nemzetek közül jelenleg egyedül Észak-Írországot nem érinti a probléma.

A jelenlegi válság ötéves viszonylatban már a harmadik ilyen jellegű időszak Nagy-Britanniában, miután 2022-ben és 2025-ben is aszályt kellett elrendelni. A kialakult helyzet közvetlenül érinti a lakosságot: jelenleg több mint 20 millió ember él olyan körzetekben, ahol locsolási tilalmat vezettek be.

Hirtelen csapadékhiány és rekordhőmérsékletek

A szakértők által klímaviharként (climate whiplash) leírt jelenség az idei évben különösen szembetűnővé vált. Bár az év eleje kifejezetten csapadékos időjárást hozott, ami átmenetileg feltöltötte a víztározókat és a talajvízkészleteket, a késő tavaszi és nyári hónapok rendkívül száraz és forró körülményeket teremtettek. Ez a hirtelen átmenet úgynevezett villámaszályhoz vezetett, amely során a magas hőmérséklet hatására a talaj és a növényzet nedvességtartalma néhány hét alatt teljesen kimerült.

A Brit Meteorológiai Szolgálat (Met Office) adatai szerint júliusban az országos átlagos csapadékmennyiség mindössze 7 százaléka hullott le, míg Dél-Angliában ez az érték még az 1 százalékot sem érte el. Devon és Hampshire egyes részein több mint egy hónapja nem rögzítettek esőzést. A hatóságok kiemelték, hogy az időszakos esők sem képesek érdemi javulást hozni a magas hőmérséklet miatti gyors párolgás és a kiszáradt talaj miatt.

A hőséget a felülvizsgált mérések is igazolják: a Met Office utólagos korrekciója alapján a norfolki Lingwoodban június 26-án 38 Celsius-fokot rögzítettek. Ez megdöntötte a korábbi, 35,6 Celsius-fokos brit júniusi hőmérsékleti rekordot. Az ország egyes részein már a negyedik hőhullám zajlik az idén, Délkelet-Angliában 35 Celsius-fokos csúcsértékeket tapasztaltak.

Infrastrukturális kihívások és napi 5 milliárd literes hiány

A kialakult krízis nem kizárólag az időjárási körülmények számlájára írható. Hayley Fowler, a Newcastle-i Egyetem professzora hangsúlyozta, hogy a problémát a felmelegedő éghajlat, a növekvő lakossági és ipari vízigény, a hálózati szivárgások miatti veszteségek, valamint az elöregedett infrastruktúra együttesen idézték elő.

A Brit Környezetvédelmi Ügynökség figyelmeztetése alapján sürgős és átfogó beavatkozás nélkül az Egyesült Királyság vízellátásában a század közepére napi 5 milliárd literes hiány keletkezhet. A fenyegető deficit kezelésére a brit kormány és a vízszolgáltató vállalatok nagyszabású beruházási terveket jelentettek be. A modernizációs és hálózatfejlesztési programok finanszírozása ugyanakkor a lakossági közműszámlák emelkedésével jár együtt.

Gazdasági és környezeti következmények

A szárazság súlyos terheket ró a mezőgazdaságra és a természetes élőhelyekre egyaránt. Paul Tompkins, a Gazdálkodók Nemzeti Szövetségének (NFU) alelnöke rámutatott, hogy a szélsőséges időjárási körülmények drágábbá és nehezebbé teszik a termelést, ami közvetlen kockázatot jelent az ország élelmiszer-biztonságára. A gazdálkodók több területen kénytelenek korai betakarítást végezni, miközben az alacsony folyóvízszintek az ökoszisztémát is károsítják; az atlanti lazacok például a sekély víz miatt nem tudnak feljutni az ívóhelyeikre.

A magas hőmérséklet és a kiszáradt növényzet miatt a tűzveszély is jelentősen megnövekedett. A tűzoltó-parancsnokság tájékoztatása alapján az elmúlt hetekben több mint 200 szabadtéri tűzesethez riasztották a hatóságokat, és a bozóttüzek kockázata továbbra is magas szinten marad.

Európai tanulságok és a magyarországi helyzet

A brit példa jól mutatja azokat a stratégiai kihívásokat, amelyekkel Európa-szerte szembesülnek a vízgazdálkodási rendszerek a klímaváltozás és az elavult infrastruktúra találkozásakor. A hatékony vízgazdálkodás mára a gazdasági versenyképesség egyik alapfeltételévé vált.

Magyarország és a Kárpát-medence hidrológiai adottságai szempontjából a brit válság fontos tanulságokkal szolgál. A szakértői értékelések szerint a víz gyors elvezetése helyett a vízmegtartásra kell áthelyezni a hangsúlyt a hazai stratégiákban, hogy megelőzhetők legyenek a villámaszályok okozta mezőgazdasági és ellátási fennakadások. A hosszú távú gazdasági stabilitás és a versenyelőny elérése azon múlik, hogy az egyes országok milyen gyorsan képesek modernizálni és rugalmassá tenni vízgazdálkodási hálózatukat.