Szankciós dilemmát okoz az írországi orosz tulajdonú alumínium-oxid-gyár
Az Aughinish Alumina elleni fellépést az európai ipar nyersanyagfüggősége és a bizonyítékok hiánya korlátozza.
3 nappal ezelőtt1 perc olvasás
Makroverzum

Stratégiai alapanyag és ipari függőség
Az Írország délnyugati részén található Aughinish Alumina központi szerepet tölt be az európai iparban: a létesítmény felelős az Unióban felhasznált olvasztóminőségű alumínium-oxid 37 százalékáért. Az itt előállított nyersanyag elengedhetetlen az európai alumíniumkohók működéséhez, amelyek termékei az autóipart, a védelmi szektort, valamint a villamosenergia-hálózatok fejlesztését látják el.
A gyár tulajdonosa a moszkvai székhelyű Ruszal konglomerátum. A cégben többségi részesedéssel rendelkező En+ vállalat 45 százaléka a szankciókkal sújtott orosz oligarcha, Oleg Gyerypaska tulajdonában van. Egy esetleges fellépés az üzem ellen nemcsak Moszkvának okozna nehézséget, hanem az európai autó- és védelmi ipart, továbbá a kulcsfontosságú infrastruktúra-fejlesztéseket is jelentős ellátási kockázatnak tenné ki.
Vizsgálat és exportadatok
Az ír kormány a közelmúltban vizsgálatot folytatott az üzem ügyében, miután a The Irish Times cikkében felmerült, hogy a gyár termékeit egy olyan kereskedelmi cégnek értékesítették, amely Oroszország egyik fő katonai-ipari központját látja el. Az ír hatóságok tájékoztatása szerint azonban nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték arra, hogy az előállított alumínium-oxid bekerülne az orosz katonai ellátási láncba.
A jelentés adatai alapján az idei év első öt hónapjában az Aughinish Alumina termelésének 52 százalékát Oroszországba, 34 százalékát pedig Franciaországba, Svédországba és Hollandiába szállította. Az Oroszországba irányuló export 2022 és 2025 között mintegy 23 százalékkal növekedett. A cég közölte, hogy együttműködött az ír kormánnyal, és a Ruszallal közösen keretrendszert dolgozott ki a nyersanyag nyomon követhetőségének javítására.
A szankciós politika korlátai
Az Európai Unió idén betiltotta az orosz alumínium importját, ugyanakkor nem korlátozta az alumínium, az alumínium-oxid és a bauxit Unióból Oroszországba irányuló exportját. Bár több tagállam – köztük Ukrajna balti szövetségesei – szorgalmazta az alumínium-oxid-export szankcionálását, nem sikerült elérni a szükséges konszenzust a 27 tagállam között.
A brüsszeli döntéshozók szerint az üzem elleni büntetőintézkedésekhez alternatív beszállítási forrásokra lenne szükség. Bármilyen büntetőintézkedés megvitatása legkorábban augusztus végén, a brüsszeli nyári szünet után indulhat újra. Az ügy rámutat arra, hogy az EU 2030-as célkitűzése – miszerint a kritikus nyersanyagok 40 százalékát az Unióban kell feldolgozni – jelenleg kompromisszumokra kényszeríti a szankciós politikát.